Kellemes Karácsonyi Ünnepeket!

SAMU, BERCI, FIGURA és jómagam nevében, Márai Sándor gondolataival szeretnék valamennyi négylábúnak és gazdájának, békés, boldog karácsonyt és sikerekben gazdag újesztendőt kívánni!

„Ha az ünnep elérkezik életedben, akkor ünnepelj egészen. Ölts fekete ruhát. Keféld meg hajad vizes kefével. Tisztálkodjál belülről és kívülről. Felejts el mindent, ami a köznapok szertartása és feladata. Az ünnepet nemcsak a naptárban írják piros betűkkel. Nézd a régieket, milyen áhítatosan, milyen feltétlenül, milyen körülményesen, mennyi vad örömmel ünnepeltek! Az ünnep a különbözés. Az ünnep a mély és varázsos rendhagyás. Az ünnep legyen ünnepies. Legyen benne tánc, virág, fiatal nők, válogatott étkek, vérpezsdítő és feledkezést nyújtó italok. S mindenekfölött legyen benne valami a régi rendtartásból, a hetedik napból, a megszakításból, a teljes kikapcsolásból, legyen benne áhítat és föltétlenség. Az ünnep az élet rangja, felsőbb értelme. Készülj föl reá, testben. S nemcsak a naptárnak van piros betűs napja. Az élet elhoz másféle láthatatlan ünnepeket is. Ilyenkor felejts el mindent, figyelj az ünnepre

Zimankó

Beköszöntött az igazi tél. Az elmúlt hétvégén a téli tüzelő bekészítése, és a fahasogatás miatt a sétánk elmaradt Samuval, de most vasárnap bepótoltuk. Reggelre tetemes mennyiségű hó hullott ismét, úgyhogy kint a mezőn lábszárközépig gázoltam a hóban. A szél pedig olyan eszeveszetten fújt, hogy úgy éreztem magam, mint a Delta főcímében az Antarktiszi kutatók.
(Ha valaki nem emlékezne rá itt a hivatkozás:
http://www.youtube.com/watch?v=jtlNdIA5SZA )

Samu piszkosul élvezte a dolgot. Fúrta bele magát a hóba, próbálta kiszagolni a korábbi nyomait.

A turné felénél a széltől igyekeztem behúzódni a kökényes alá, bízva abban, ott nem ér olyan erősen.

Egyszer csak arra lettem figyelmes, hogy 4 őz húz el vonalban mellettünk néhány méterre. Eb barátomnak sem kellett több, csak úgy porolt utánuk, nehezen..., de visszaparancsoltam, mikor már csak egy pöttyöt láttam belőlük a hótáblán.

Más extra dolog nem történt. A látványban természetesen annyi változás állt be, hogy sok helyen hiányoznak azok a fák, amiket korábban megszoktunk.

Visszafelé kemény gombostűszúrásos havas szelet kaptunk az orcánkba. Nem szégyellem bevallani, otthon jólesett a kályha melege és a sörpuncs... :)

Vidéki bűnszervezet II.

A négylábú kis barátainkkal való tartós együttélés során kiderül ám néhány stikli, ami még inkább megerősít abban, hogy valódi bűnszervezet tanyázik a portánkon!
A bűnlajstrom összeállításához egy kedves ismerősöm segítségét vettem igénybe:



BERCI BŰNLAJSTROMA:

- rongálás - többnyire egyedül vagy Figurával bűnszövetségben. A bevásárlások alkalmával kapnak a bársonytalpúak egy-egy kartondobozt. Ezt, mikor Berci kedve tartja, apró darabokra szaggatja, vagy csak kirojtozza a széleket!

- kisebb értékre elkövetett lopás - előfordul, hogy az asztal széléről, vagy a konyhapultról a képen látható mancsával elemel egy-egy hússzeletet, akár sült, akár nyers.


FIGURA BŰNLAJSTROMA:

- rablás - aki idegen dolgot (az esetek 99,99 %-ában kaját) jogtalan eltulajdonítás végett úgy vesz el mástól (többnyire Bercitől), hogy evégből valaki ellen erőszakot ... vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, ... bűntettet követ el.


- könnyű testi sértés - Figura erősnek érzi magát és simán nekiugrik a kis békés lelkületű, tükör szemű Bercusnak. Igazi "rossssz"!

Kinézete is macsak-gengszter jellegű; olyan mint Frizt Teufel a Macsakfogóból, az állkapcsát szétcsapta, ebből adódóan szegett szájú; egy balhé kapcsán az egyik füle picit behasadt, úgyhogy szegett fülű is; a bajsza az egyik oldalon rövidebb, mint a másikon és a folyamatos kosztolásnak köszönhetően vasgyúró külseje lett, mintha ki lenne "gyúrva".


SAMU BŰNLAJSTROMA:

- zaklatás - ... más ... mindennapi életvitelébe önkényesen beavatkozik, rendszeresen vagy tartósan mást (Figura és Berci) háborgat, ... mással, annak akarata ellenére ... személyesen ... kapcsolatot teremteni törekszik.

Amibe csak tudja beleüti a kutya-orrát, vagy jóindulatúan, szeretete jeleként nyalogat.


Hát így állunk! A klánvezér Figura, kétség nem fér hozzá. A két gazdi pedig a kiszolgáló személyzet! :)

Vidéki bűnszervezet...

Beköszöntött a rossz idő! Terepre ettől függetlenül járunk...Samu természetesen a kimerültségből felépült...ismét hozza a megszokott vizsla-formáját! :)

A fekhelyét beköltöztettük, így a bejárati ajtót most bentről őrzi (kizárólag éjszaka!) de az elmélkedésre alkalmas karosszéke kint maradt a teraszon, onnét tartja szemmel a járókelőket.

Mivel a hőmérő higany-szála odakint egyre inkább ereszkedik, a kis kályhával egyre gyakrabban durrantunk egy kis melegséget odabent. Ezt a rosszcsontoknak felettébb a kedvére való! Ha a pihenést, mint elkövetési cselekményt, a Btk-ba beemelnék, akkor mi azt hiszem egy-egy hétvége alkalmával bizony kimerítenénk a "csoportos henyélés" tételét. :)
Kompromittáló fotók következnek...akik nem bírják a pihenés látványát kérem forduljanak el! :)

Samu többnyire a nagy "PIHENŐ"-ket mindig megzavarja. Neki még az egyedüli mutatványt gyakorlni kell...bár néha neki is sikerülni szokott.

A kimerültség határán...

A három napos "szusszanást", Samuval aktív pihenésre fordítottuk és bejártuk ismételten a határt. Fel akartam deríteni merre vannak kökény bokrok, mert elérkezett az ideje a szedésének. A nagy könyv szerint ha nincsenek a bokron levelek már szedhető a bogyó, ha viszont várunk a dércsípésig, lehet, hogy a madarak teljesen leszüretelik. Úgy döntöttem, hogy a következő barangolás alkalmával szedek és utána dobom a mélyhűtőbe, "dér" gyanánt.Az idő a kószáláshoz kiváló volt! Kicsit hadi tudósítónak éreztem magam, mert a foto apparáttal kúsztam, bújkáltam Samu nyomában, hogy a legjobb pillanatokat csípjem el! Pénteken nem volt esemény, de szombaton letérve a megszokott útról a kaszálókat és a bozótost választottuk, hátha rejteget valami izgalmat! Rátaláltunk egy róka-lakra, de nem voltak otthon...aztán az egyik magas füves tisztáson egy vadnyúl bukkant fel és nekiiramodott a hegygerincnek, csak álltam és néztem, mígnem Samu megérezte a nyúl-szagát és ugyanazon a kanyargós vonalon utánaeredt. A bozótos széléről parancsoltam vissza. Mielőtt a kis erdő széléhez értünk volna egy őz ugrott ki a bokorból, Samu gondolkodás nélkül utána, az erdő széléig. Mikor megállítottam és visszanézett, ugyanarról a helyről pattant ki a másik őz, akit Samu a szántáson keresztül a patakig hajtott. Klassz sprinteket nyomott, a kicsi! A baj csak az, hogy ilyenkor, bár a kezemben a fotókészülék, mégis úgy elvarázsol a pillanat, hogy csak követem az eseményeket a szememmel és elfelejtem megörökíteni, de egyszer majd csak sikerül.

Mikor leértünk a patakhoz Samut újra átjárta az izgalom, mert rátaláltunk az őzek átkelő-helyére, szép kis ösvényt jártak ki maguknak!

Lassan poroszkáltunk hazafelé. Mikor megérkeztünk Samu a kutyaágyába szinte beleesett, nem vacsorázott egy falatot sem. Reggel kedvetlenül ébredt, a reggeli is kimaradt. Olyan bágyadt és lassú volt, hogy aggódni kezdtem. Remegett az egész teste, szegénynek. Ma volt az első alkalom, hogy rendesen kajázott. Lehet, hogy kimerült egy kicsit? Ha nem javul délutánra elviszem orvoshoz! Kalandozásunk így végződött!

Berci és a zen meditáció

"A zen (kínaiul: csan) szó elmélyülést, meditációt jelent...a légzés figyelésén keresztül való elmélyülést."-www.harmonet.hu

Berci ezt precíz testtartással és finom -bajúszrezegtető- légzéssel képes kivitelezni! Irigylem ezért!

A hétvégére mindenkinek kellemes meditálást, pihenést kívánok!

Nyelv-nyújtogatók :)

Új hóbort jelentkezett kis barátainknál! Figura szájából a fémdrótok kikerültek néhány hete, azóta csak "szegett szájúnak" nevezem, kedvesen. Szóval néha, mikor elfelejtkezik magáról és koncentrál, vagy figyel valamire, kidugja a kis nyelvét és észre sem veszi! Úgy, mint a képen!Samu mókásabb egy kicsit, vele üzletszerű munkát is vállalhatnék...ablaktisztítást...én belül...ő kívül...
Mikor kis családunk valamennyi tagja bent a melegben tobzódik és őt - a fiziológiai szükségletei kielégítése miatt - kizárunk, okosan jelzi, hogy Ő bizony be szeretne jönni...és engedjük be! Ha kell még ablakot is tisztít cserébe! :) Valahogy így:

Boldog születésnapot!

Mikor megszületett ... még nem tudta, hogy Samu lesz a neve és, hogy mi leszünk a gazdái... és hogy lesznek bársonytalpú barátai.

Szeles volt-e, vagy avar-ropogós az az őszi nap mikor született, azt csak Samu mondhatná meg... de jó, hogy így alakult.

Milyen érdekes, hogy megszületik valaki-valahol; egy másvalaki a kis fejében elhatározza, hogy vizsla-társat szeretne, utánanéz, telefonál és azon kapja magát, hogy már úton is van... a két külön indult szál összekapcsolódik és remélhetőles sokáig így is marad...így alakultak a kezdetek!
Az elmúlt egy év történetét ismeritek valamennyien! Mindenkinek kívánom, hogy tapasztalja meg, milyen felemelő érzés kutya"tulajdonosnak" lenni!

Drága négylábú barátom! Ezúton szeretnék Neked hosszú-kalandos velünk együtt eltöltött, kirándulásokkal teli éveket kívánni, az alábbi idézettel:

„Az eb szerfelett meggondolatlan szerzet.

Fittyet hány rá, vajon igazad van-e vagy sem, milyen magasságokba kapaszkodtál fel az élet szamárlétráján, nem kérdi, gazdag vagy-e vagy szegény, buta vagy bölcs, bűnös vagy szent. bárhogy is forduljon azonban Fortuna kereke, akár jó, akár rossz hírnek örvendj, lehetsz köztiszteletben álló polgár vagy a család fekete báránya - ő akkor is ragaszkodik hozzád, a végsőkig védelmez - és az életét is odadobja érted...”

Isten éltessen erőben-egészségben!

Szabadságolás miatt...ZÁRVA!!!

Az elmúlt néhány hétben ezzel a felirattal kellett volna egy táblát kifüggesztenem, de sajnos a szünidei izgalom teljesen elvette az eszem, így elfelejtettem.

A helyzet az, hogy evezős túrára mentünk, bejártuk a Kerkát, Murát és a Drávát! Az idő remek volt, mondhatnám azt is, hogy "ragyogó"! :) Pirított a nap, mikor kellett és egy alkalommal, hogy ne érezzük azt, hogy az esőkabátot feleslegesen cipeltük, megérkezett az égi áldás is odafenntről egy egész nap+ egy éjszaka erejéig!
A kirándulás pikantériája, hogy Samut is magunkkal vittük. Mivel a fent említett folyók, kis részben a szlovén-magyar, nagyobb hányadában a horvát-magyar határt érintik ezért tömérdek engedélyre volt szükségünk, amit időben sikerült is beszerezni. Nem beszélve arról, hogy Samunak állatútlevélre volt szüksége és microchip-et is kapott. Ekkor kezdtem el izgulni és gondoltam arra, hogy lehet nekünk sem ártana egy-egy chip, hátha elkallódunk...! :)
Az utazás:
Samu miatt autóval utaztunk a Kerka partjáig, hiszen a vonatközlekedés (Inter-city járatok) nem kutyabarát verziósak, a busz meg pláne nem, úgyhogy a guruló négykerekűvel indultunk neki...valahogy így...

Az össz folyamkilométer, amit a karunkba pumpáltunk a röpke 8 nap alatt cca.: 220 fkm. Samu volt a potyautas, bár néhány alkalommal a mancsát megmártotta a vízben, mintha segíteni akarta volna az evezést! Lehet a kenunk sebességével nem volt megelégedve..??!

Mikor partot fogtunk természetesen Ő akart kiszállni elsőként, nehogy véletlenül osztozni kelljen neki valakivel is a terep felderítésén!

Három alkalommal, ha jól emlékszem, annyira felderítette a partról a vizet, hogy az utolsó megfeszített pillanatban, bizony belepottyant, nem kis ijedségére! Persze a kievickélést is megoldotta, sohasem a lankás oldalon, hanem mindig ott, ahol beleesett! Mókás volt! Mindannyian remekül éreztük magunkat!

Volt a gazdival pihenés a parton...Volt fürdőzés...

Fagyizás...vanília...természetesen

Volt sok közös "szabad ég alatti " éjszaka
És temérdek evezés...

Szép volt, izgalmas volt, remélem jövőre is vízre szállhatunk!

A macska hét élete...

Figura, aki Bercihez képest kiszámíthatóbb ée rendszeresen lejelentkezik reggel és este, múlt héten szerda reggel úgy eltűnt, mint a kámfor. Sem este, sem csütörtök reggel nem került elő. Biztos a macskahaverokkal tivornyázott valahol. Aggódtunk és az aggodalmunk nem volt alaptalan. Csütörtök délután mikor munkából hazaértem, hívogatni kezdtem, aztán egyszer csak felbukkant. Nagyon le volt rongyolódva. Szája tátva, orra fekete, bajszai letörve... Rossz volt ránézni. Gondolkodásnyi idő...autó...állatorvos...onnét állatkórház. A macsaka kaland tehát, meglehetősen baljósra sikeredett.
A Doktor megállapította, hogy ez bizony álkapocs-csont törés, azért nem tudja a kicsi, becsukni a száját. Nem találtak rajta kutyaharapásra utaló jeleket, ... tehát az elkövető nem eb. Vagy messzire csavargott a lelkem, és lehet, hogy egy autó meglegyintette, vagy magának kereste a bajt és a macska-tivornya során magasról lehajították...
A csütörtöki éjszakát a kórházban töltötte, pénteken megműtötték, összedrótozták és este hozhattuk haza a szerencse-csomagot. Az elkövetkezendő két nap csak kóválygott, vizet tudott lefetyelni és gyógyszereztem őt a kapott szerekkel. Pépesítettem mindent, de nem kellett neki se a tej, se a pörkölt-szaft. Egy kis tejfölt nyalogatott, aztán az Emberem, mivel nagy macskamúlttal rendelkezik, egy nyers tojást tört fel neki. Gondoltam, hogy ezt a magunkfajta kétlábú sem eszi meg nyersen, de mire a gondolat végére értem, Figura a felét benyomta a kis szervezetébe, úgyhogy boldog voltam és tanultam megint valamit!
Aztán kedd reggel betelt nála a "csak koplaltatnak" pohár és a nekiesett a Bercinek kiszedett halas macskakonzerv falatoknak.
Ma egy hete mindennek a történésnek. Babonából kivártam az időt... sose lehet tudni!
Jövő héten varratszedésre megyünk aztán remélhetőleg a kicsi tovább rosszalkodhat.
Összegezve: figura a macskák hét életéből, a múltkori fűszállal az első, most az álkapocs töréssel a második életét is kipipálta.
Kellemes hétvégét mindenkinek!

Délutáni üdítő...

Csak pihegünk a mostani időben és szigorúan vízközelben hűsölünk! Mindenkinek kellemes nyaralást kívánunk!!!

Kutya egy meleg...avagy miként vészeljük át a forróságot!

Csütörtökön a nagy melegben csak pihegtünk Samuval, ezért úgy döntöttünk, hogy lenézünk a Dunára! Klassz volt, emberek sehol, miénk volt lényegében az egész kavicsos-"beach".
Óvatosan begyalogoltam pórázzal a vízbe, Samu finoman szedegette a lábait. Láttam rajta, hogy jól esik neki a hűsítés, úgyhogy egyre beljebb és beljebb merészkedtünk. Mikor a rövidnadrágom már nekem is a vízbe ért, és Samu lábai is hol érték a meder alját, hogy nem, azért picit kétségbe esett és inkább ugrálni próbált sem mint úszni, de hát gondolom gyakorolni kell! A fő az, hogy a víztől nem retteg! A fadarabot, amit dobáltam neki hozta szépen, ahogy kell!

Aztán megjelent egy kutyalány úgyhogy a part fenekestül fel lett fordítva, felszántottam vele a kavicsos partot. :)

A képről meggyőződhet minden vizslaimádó - amit persze eddig is tudott -, hogy a vizsla vizesen még gyönyörűbb!

Kutyasuli...kezdetek

Két hete kutyasuli látogatást tettünk Samuval. Csak vizslabőrbe vagy drótszőrbe bújt négylábúak voltak. Nagyon élvezte a helyzetet a kölyök! Kötetlen játékkal indult az ismerkedés. Ez Samu számára azért volt meglepő, mert hasonszőrűt, az édesanyján kívül nem igen látott még.

Nehézséget a konkrét feladatok teljesítése azért jelentett. A mező lekeresése úgy hellyel-közzel, elsőre rendben ment, megesett a "vadmegállás" is. A többi feladat viszont nem inspirálta a betyárt. Tudom mi volt a gond: a fácánnak és a nyúlnak nem volt "bot" illetve "labda" alakja, ezért nem izgatta Samut túlságosan. Illetve annyira igen, hogy elszaladt és megszagolgatta, de annyira azért nem, hogy visszahozza nekem!

A többi párosnál az összhang viszont nagyon tetszett, gyönyörködtem benne, ahogyan a kézmozdulatokra reagáltak az ebek! Remélem egyszer majd nálunk is így lesz! :)

Cicaszállítmány érkezett...Békés megyéből

Két hete ismét Békés megyébe, Figura szülőföldjére látogattunk. Samu is velünk tartott. Az út célja a látogatáson kívül az volt, hogy Figura áprilisban született testvéreit az új tulajdonosokhoz elszállítmányozzuk, ezzel is növelve a Közép-Magyarországi Régióban élő, békés megyei születésű bársonytalpúak állományát!

Természetesen a tesókat az új tulajdonosok már nagyon várták, viszont előtte bemutattuk őket Figurának, mégiscsak testvérek! :)
Hát a fogadtatás egy grimaszos fújással és sértődéssel ki is merült. A "Rokonok" úgy tűnik nem kötöttek örök barátságot!

A tesók viszont remek karakterek és ahogy mondani szoktuk egymás között, ahová kerültek "ott én is lennék cica-betyár..." :)

Az új lakóhelyüknél érdekesebbet és kalandosabbat nem is kívánhatnának, hiszen a birtokon halak, teknősök, tyúkok, kakasok, csibék, kutyák, gerlék és papagájok lakótársai lesznek. (ha kihagytam valakit a szórásból, szíves elnézését kérem...a szerk.) A képen éppen barátság születik, ahogy a Macskajaj c. filmben említették "This is a begining of the beautiful friendship!"

Kutyagoló...

Sokszor eszembe jut, hogy alkalom adtán nem csak a szokásos sétánkat kellene megejtenünk Samuval, hanem csaphatnánk egy kis kirándulást is a szokásos úton, hogy ne legyen "olyan" szokványos, bár persze sosem az, mert mindig valami apró dolog miatt más és más... szóval kivihetnénk egy pokrócot, vagy egy elmélkedős kis könyvet és egy fél órás-órás "kirándulás-helybenállás-pihi"-vel szokatlanná tehetnénk a "szokásos"-t. Csak elhatározás kellene...meg lehet, hogy egy kis jó idő! Mostanában minden olyan borús!

Egy Márai Sándor idézetet olvastam a minap az útról, az életről miszerint...

"a séta az élet legemberibb életütemét fejezi ki. Aki sétál, nem akar eljutni sehová, mert ha célzattal és úti céllal ered útnak, már nem sétál, csak közlekedik. A sétáló útközben, minden pillanatban, megérkezett a séta céljához, mely soha nem egy ház vagy fatörzs, vagy szép kilátás, csak éppen ez a levegős és közvetlen érintkezés..."

Állapot-felmérés...avagy látogatóban a kutya-doktornál

Pénteken megérett bennem az elhatározás, hogy szombat délelőtt ellátogatunk, tapasztalt Kutya-doktorunkhoz! Ennek oka, egyrészt az volt, hogy sokat lófrálunk erdőn-mezőn és a kullancsok mindig ránk találnak, másrészt június 28-tól beiskoláztuk az "eb-gyereket" :) és állítólag a kennel-köhögés elleni oltás hasznos ilyen helyzetben!

Samu kapott egy kombinált "koktélt" és egy kullancsok elleni nyakörvet, amihez (úgy mint a felnőtteknél), volt ajándék promóciós anyag, egy kutyakendő! A kép kedvéért megmutatom, hogy állt rajta, de folyton fészkelődött benne, úgyhogy láttam, mi nem leszünk divat-diktátorok!

Mikor kérdezte a doki, hogy Samu hány kilós, sajnos csak rebegtettem a pilláimat, mert nem vagyunk ám kutyamérleggel felszerelkezve, ebből is látszik, hogy amatőrök vagyunk, így a kérdésre nem tudtam válaszolni. De a rendelőben nem amatőrök dolgoznak, így ők rendelkeznek kutyasúly-mércével, úgyhogy kiderült, Samu 22 kilós!!! :) Nem gondoltam volna, de azért feszítettem, mikor a Doki megjegyezte, "sűrű csontozatú és izmos a lelkem"! Lehet, hogy a terepgyakorlatok nem hiábavalóak!?

Kutyasorsok...

A környékbeli erdők, mezők bejárása Samuval mindig örömteli és élményekben, tapasztalásokban gazdag!

A napi "kutya-gazdi mozgatás" előnye, hogy edzésben tartja a fizikumot, meg persze a kis lelkünket is;

a hátránya viszont az, hogy akkor is menned, kell ha hulla fáradtan érkezel haza és nyitod a kaput és azt látod, hogy a négylábú pajti boldogan rohan feléd szájában a pórázt húzva, és a szeméből kiolvasod: "Jó hogy haza jöttél! Mikor indulunk????"

Ilyenkor nagy levegőt veszek, arra gondolok, hogy pocsék, sűrű napon volt, de mire az "agonizálás" végére érek, azt veszem észre, hogy már a csukám fűzőjét kötöm, kezemben a póráz és indulásra kész vagyok! És sosem bánom, hogy eltűnök 1.5-2 órára! :) Samu pedig különösen boldog! A napi adrenalin-adagja, rendben!

A gerincen meglehetősen fújt a szél és a füleket ilyen időben nehéz ám kordában tartani!
A napi turné végén, a hegyről lefelé ereszkedve mindkettőnk nyelve lógott, rendesen, mikor a fácánkakas a bokor aljáról hivogató hangokat hallatott. Gondolta, hogy közelebbről szemügyre vesszük, de megtorpantunk mind a ketten mikor az orrunk előtt néhány méterrel két fiatal őz ugrott ki a bozótból. "Hát ők lennének az őzek!" -mondtam Samunak, akit a pihegés jobban lekötött, mint az éppen előttünk elsuhanó vadállomány! Este egyikőnket sem kellett álomba ringatni, zuhanórepülésben álomba merültünk! Reggel így aludtak, mikor a teraszra kikukkantottam: cica a kutyaágyban, a kutya meg a kisebb helyen, összegömbölyödve! :)

A tegnapi nap hazafelé tartva, a búzamezőn álló fűzfa felől nyüszítésre lettünk figyelmesek. Gondoltuk, hogy közelebbről is szemügyre vesszük a dolgot, és a fa alatt egy kötéllel kikötött pásztor kutyusra bukkantunk! A gazdinak gondolom jó szolgálatot tett, de megunták és a lehető "leghumánusabb" módot választották arra, hogy megszabaduljanak tőle. Éheztetés-szomjaztatás... Gratulálunk! Igyekezvén orvosolni a helyzetet bejelentettük a tényállást a Polgármesteri Hivatal illetékes munkatársának, akik másnap a kutya gyepmesteri telepre szállításáról gondoskodtak!

Mikor hazaértünk a séta után és Samut "kullancsilag" átvizsgáltam és megdögönyöztem végtelenül hálás tekintettel nézett rám, mintha nyugtázta volna a pillantásával, hogy "De jó!!! Nekem a jobbik kutyasors jutott!" :) Kívánom, hogy ezt az érzést mindenki élje át!

Elmélkedés...

A délelőtt folyamán olvastam egy velős gondolatot, amit szeretnék megosztani!"Egy jól nevelt kutya nem tesz rá kísérletet, hogy rávegyen, oszd meg vele az ebéded. Egyszerűen csak olyan bűntudatot ébreszt benned, hogy képtelen vagy jóízűen enni." (Helen Thomson)

Kutya-torna, avagy "egy kis mozgás mindenkinek kell..."

Nem tudom ki emlékszik még a 80-as évek TV-tornáira, amit a következő szignál jelzett minden reggel és este! Én imádtam, a TV előtt ugrabugráltam, de nehezen tudtam egyszerre odafigyelni és kivitelezni a gyakorlatokat. A bejátszás végén egy edzett eb is látható a gazdival, ez a kép jut eszembe, mikor Samuval minden nap terepre megyünk!

És hát Samunak a kondija hogyan is áll jelenleg? Lássuk csak: eddig csak próbálgatta a hangját, de az elmúlt két hétben komoly hangfekvéssel kezdett ugatni, és a külső "marketinget" olyan jól alakítja, hogy tényleg visszahőköl az, aki a kerítés túloldalán (azaz külső felén) áll. Mikor megemlítem, hogy "ááá, nem bánt...!", mintha érezné a "negatív jelzőt", olyan fogcsattogtatásba kezd, hogy én magam is meglepődöm. :) Előfordul, hogy a nap végére úgy fel van pörögve, hogy a nagykapun még be sem álltam a Táltossal (így hívom a négykerekű szekeret, azaz autót), már hozza a pórázt, hogy jó lenne indulni! És hát... hol futunk, hol sétálunk! De valóban egy kicsit edzettebbek leszünk mind a ketten és együtt fedezzük fel a környéket!

Aztán úgy kifáradunk, hogy nem kell egyikőnket sem álomba ringatni! :)

"Kertész leszek fát nevelek..."

Az idézet után szabadon: méhész leszek, mézet pergetek ...

Szombaton haza látogattam :) Talán korábban már említettem, hogy a szüleim méhészkednek (Többek között! ... Van még sok szabadon választott hóbortjuk a kötelezők mellett :) ... Ez persze bók a részükre!). Szóval az egy ingatlanra eső bejelentett családok száma a mi esetünkben 30 vagy 40 (?), a méhcsaládokkal együtt. Nagy ám a népsűrűség!

Az akác elvirágzott, elérkezett a pergetés! Pörögtünk reggel nyolctól, este hat, 1/2 hétig, de nem végeztünk. Már előre készültem, beizzítottam a fotoaparátot, hogy a nagy pillanatokat megmutassam nektek, hogyan születik meg a "dolgozó"! Persze nem a szocialista érára gondolok, hanem a dolgozó, mézelő méhekre.

A méhcsaládon belül ugyanis eltérő funkciót betöltő egyedek vannak: a királynő (a méhészek inkább "anyának" hívják), a here és a dolgozó.

A királynő ("anya") élete nem olyan irigylésre méltó, mint az embereknél a szépségkirálynők esetében! A méhkirálynő lankadatlan a pete-rakással foglalatoskodik. Fárasztó lehet! :)

A herék, akik hímek, jönnek-mennek a kaptárban, egyetlen feladatuk a fiatal anyák megtermékenyítése. Pergetés közben rájöttem, hogy a mondás, miszerint "csak herézik" valaki, tehát, hogy tulajdonképpen nem csinál semmit, csak van - az tőlük eredhet! :) A sajnálatos ebben a jólétben a herék számára az, hogy csak egyszer képes párzani, tehát "igen rövid a karrierjük" :)

De a dolgozók, azaz a "brigád" okozta a legnagyobb meglepetést számomra, merthogy a dolgozók mind egy szálig nőstények! Bizony! Csajos, szorgos, dolgos brigád tehát! Hogy mennyi feladata van? Millió: az anya és a fiasítás gondozása, a lépek építése, a fészek védelme, a sejtek és a méhlakás tisztán tartása, virágpor, nektár, víz és propolisz gyûjtése, az élelem raktározása, a méz érlelése - csak úgy nagy vonalakban! Mikor Apa azt mondja, "megnézem, mit dolgoztak a csajok", akkor ezekre gondol! Minden kaptárra rá kellene szegelni, mint régen a porták homlokzatára, hogy "Tiszta udvar, rendes ház!" :)
(Aki tudta mindezt, az okos ... én meg most okosodtam ki :))
A képen egy dolgozó születik éppen! Isten hozott!

Képes7

A kis falunkban lomtalanítás volt néhány hete, és a szomszéd úr, tekintettel arra, hogy a kandallóval sokszor rásegítettünk a fűtésre, egy csomó KÉPES7 újságot hozott át nekünk. Évjárat: 1986-88.

Mondanom sem kell, hogy a vasárnap délután a lapozgatással telt el, tombolt a "retro-érzés" a teraszon! :)

Nem tudom, hogy kinek rémlik, de a cicát, mint reklámemblémát, már azokban az időkben sem tudták nélkülözni... természetesen ettől lett még kelendőbb a portéka! Szóval... a reklámszöveg a következő:

" Könnyű léptekkel, puha kényelemmel távozik tőlünk!" (Cipőbolt Vállalat)

Ha esetleg az embléma nem ugrik be, segítek!

Szerintem zseniális! Ez konkrétan egy nejlon szatyor oldalán található! Szóval a macsekok a marketing szakmában már régen jelen vannak! Köszönjük! :)

Hétvégi felfedezések...

Hétvégén bekopogtatott a nyár, hogy megmutassa milyen pirítóak lesznek a sugarai néhány hét múlva. Eső olyan régen esett, hogy a "föld áztatta"-illatot már el is felejtettem, úgyhogy kitartóan kannázzuk a vizet a növényeknek, hogy lélegzethez jussanak, ... a vízóránk meg pörög ezerrel, de hát ez van.

A népsűrűségről akartam beszélni egy kicsit, aminek definíciója a lexikon szerint "az egy adott területegységre jutó lakosok száma". Szóval... ez a következőképpen alakul nálunk...

A madárfészekben 5 fióka kuksolt ezidáig . A madár-mama kitartóan hordta 1-3 percenként a kukacfalatokat a kicsiknek, de sajnos péntek reggelre valami ragadozó leszedte őket a pillér tetejéről. Egy pillanatra megfordult a fejemben, hogy valamelyik macsek volt de aztán ezt a lehetőséget rábeszéléssel kizártam. Azért gondoltam, hogy megmutatom nektek ... aranyosak voltak! :(

Említettem az előbb a locsolást... A kerticsap körül folyton kóvályog egy csiga, aki mindig akkor kerül elő, ha sorakozunk egymás után a vödrökkel és totális vízben áll a csap környéke. Nagy vagány, és nagyon szereti a vizet, meg a társaságot, meg a kotnyeleskedést! :)

A telken nem csak én és a "ház ura" próbálunk "várat" építeni, hanem a nagy ganajtúró vagy ganéjtúró is. A lexikonos meghatározás szerint mindössze 18 hónapig él "magányosan vagy párban". Kis lakótársunk a páros életformát választotta és nagy egyetértésben dolgozik a társával! :) A videó kicsit homályos, de a lényeg az összhang!

És itt van a kis csapatunk is, mint a népsűrűséget növelő tényezők. Samu ismét megmutatta, hogy pihenni tudni kell... Íme a fotó róla, hogy egy kutya hanyatt fekve is pompásan fest! És jobb keresztbe feküdni, nem pedig hosszában.

A randalírozás Figura és Samu vonatkozásában folyamatosan fennáll. Szombaton főzés közben állandóan láb alatt voltak. Kint tombolt a nyári hőség, így bent a kövön hűsölt az összes négylábú.

Vasárnap volt Samu életében az első alkalom, hogy mikor kivittük területre levettük róla a pórázt. Annyira élvezte, hogy azt elmondani nem lehet. Ha ma lesz időnk megint megyünk egy kört és lefilmezem! Nagyon boldog volt, a nagy fűben úgy ugrált, mint egy szöcske és nagyon kifáradt. Viszont a távolságra mindig figyelt és nem kószált el mellőlünk! No, a hétvégéről röviden ennyit! Kellemes hetet mindenkinek!

Ha a kutya éhes...

Ha a kutya éhes, hát sok mindenre képes! :)

Kutya-egér nem jóbarát...

Az elmúlt napokban új funkciók jelentkeztek a "vizsla" megjelölésű prototípuson. Tombol a vadészösztön, s lévén, hogy a vizsla vadászkutya, s főként apró vadak becserkészésére alkalmas, a lista felállítását Samu a legkisebbekkel kezdte. Egérvadászaton kaptam, bár nem teljesen tiszta számomra, hogy ki volt a zsákmányoló, lehet, hogy a macskákkal dolgozott össze, de az is előfordulhat, hogy tanult tőlük.
A vakond keresési funkció szerdától mutatkozik, úgy hogy a vakondtúrástól indul a drága lefelé és olyan jellegű gödröt ás, hogy ha ezt előbb tudom, az összes évelő ültetése kapcsán igénybe vettem volna ezt a segítségét! :)

Skoda-szervíz

A legjobb képet elfelejtettem!

A héten rendetlenkedett a Táltos (talán már írtam, hogy ez a becsületes neve a Skodánknak) és erősen gondolkodóba estem, hogy felkeressük az autó-Doktort. Mintha Figura és Samu megsejtették volna a problémát, az autó alá feküdtek úgy mintha ők lennének a szervíz-csapat! Hát gondoltam lekattintom, mosolyogjon rajta más is egy kicsit! Szép napot!