2009. január 24., szombat

Faljuk az irodalmat

A hétévégén elkezdődött Samu irodalom iránti érdelkődése! Könnyed újsággal indított... Nők Lapja Novellák... Eltökélte, hogy a "Fény harcosa" akar lenni, úgyhogy nem teketóriázott, felütötte és olvasta...olvasta...olvasta, míg nem minden oldalát apró miszlikekbe nem szedte! Mikor ezzel megvolt, fitymállóan rám nézett, azt sugallta "Látszik rajtad, hogy Te nem vagy a fény harcosa...!" és játékba keveredett Figurával!
Ezek után nekem csupán annyi dolgom volt, hogy a leharcolt sorokat összeszedjem és a kandallóba hajítsam!

2009. január 23., péntek

Szemtanúk...

2009. január 22. napján sajnálatos esemény történt. A vidéki csendes zugunkba illetéktelen behatolók jelentek meg. Ez sajnos nem "januári" tréfa! :(
A csodával határos módon nem vittek el számunkra fontos dolgokat! Az esetnek 3 szemtanúja volt: Berci, Figura és a házőrzők leendő gyögyszeme, Samu. Sajnos részletekkel nem tudtak beszámolni a helyszínelőknek, bár javasoltam, hogy esetleg Samuról vehetnének ujjlenyomatot, mert nem hiszem, hogy bárki ellen tudna állni neki, még ha betörő is az illető, de a rend őrei nem lelkesedtek az ötletemért! No, hát túlestünk ezen is, megtudtuk, hogy milyen érzés, ha a magánszféránkba belegyalogolnak! Pocsék!
Ezúton is üzenem a delikvenseknek, hogy épülő családi ház lévén tőlünk nem tudnak mit elvinni...!!! Hozzánk csak hozhatnak!!!! C'est la vie!

2009. január 20., kedd

Délutáni szieszta

A házban lakó kis barátaimat alapvetően irigylem..., leginkább a délutáni szunyálások miatt. Ha emlékezetem nem csal, szervezett keretek között, utoljára az óvodában volt részem hasonló elfoglaltságban, mikor Manyi néni szigorúan rám parancsolt, hogy"tüstént" keressem meg helyemet, amit az egyen-huzatok miatt, csak a "napocskás" jelem alapján találtam meg. Felnőttként már valószínűnek tartom, hogy az óvonéniknek nagyobb szükségük volt erre a pihenésre (regenerálódásra), mint nekünk lurkóknak. Ők tudták, hogy az ebéd utáni pihi felfrissíti az elmét és növeli a kreativitást. Lehet, hogy erre készültek fel lélekben! Hát ez jut eszembe akkor, mikor a kanapéról rájuk pillantok! :)