Bagoly-bajok, avagy nem mindig happy end a kaland vége :(

Péntek este volt valami bizonytalan, talányos a levegőben. Nyugtalan volt a portánk körül a légkör. A madárcsivitelés nem a megszokott kellemes hátteret adta a pohár vörös mellé. Samu és Figura olyan kihegyezett figyelemmel reagált mindenre, hogy azt gondoltam, biztos elérkezett a vég. Az Éli könyve, Az út és a klímakatasztrófás Holnapután c. filmek jutottak eszembe. Néztem mikor röpülnek el felettünk a madárrajok vagy kezd el közeledni a 4 tölcséres forgószél. Szerencsére nem történt semmi ehhez hasonló, de nem aludtam jól éjszaka.

Másnap reggel a szomszéd jelezte, hogy "Van egy kis baj!" A fenyősor tövében "indexelt" a sárga szemeivel egy erdei fülesbagoly fióka. 

Tudtuk, hogy él egy bagolypár a környezetünkben, sokszor engedték napnyugta után láttatni magukat, de arra, hogy fiókákat is nevelnek, gondolni sem mertünk.

Egy madárbarát ismerősünktől kértünk segítséget, akinek volt egy gólyabarát ismerőse, aki elmondta, hogy a bagolyfiókák gyakran kipotyognak a fészekből, de semmi gond, csak tegyük vissza a fiókát a fára, vagy egy álfészekbe és Ő a szülőknek jelezni fog, hogy hol is "standol" éppen.

Úgy tettünk, ahogy mondták! A férfiak (műanyag rekeszből) álfészket rögzítettek a fenyőfa sűrűjébe (már amennyire azt a létra hossza engedte-a szerk.), én meg őriztem a lelencest, nehogy Figura, vagy Samu, jelenlétével tovább sokkolja a légiutasnak még nem teljesen képzett kis baglyot.

Hogy milyen  hangot adott ki a szőrcsomag, mikor fényképeztem? 

Hallgasd meg: Fiókakattogása

A mama-madár világos nappal körözött felettünk és hallatta a hangját, nem volt nyugodt a ténykedésünket illetően. Csipkedtük magunkat, hamar elkészültünk.

A baba-bagoly történet nem optimálisan folytatódott. A kicsi levetette magát a fáról sötétedés után ismét, úgyhogy partizánkodtunk a szomszéd kertjében fejlámpával létrával, kockáztatva azt, hogy kihívják ránk a RendŐrséget! (Természetesen a szomszédoknak jeleztük, hogy mi a helyzet, úgyhogy nem volt para!) Egész éjszaka ment a vijjogás, szorítottunk, hogy minden rendben legyen, de sajnos nem ez volt megírva!

Reggel ránéztünk a "szerencse"csomagra, de már nem volt benne a bagoly-lélek :( :( :( Megkönnyeztem a dolgot. Nem tudom, hogyan csinálhattuk volna jobban, hogy siker-sztori legyen?!

A történtek után átböngésztem a bagoly-irodalmat és számos dolgot tudtam meg róluk:

"Asio otus - erdei fülesbagoly: a neve ellenére kerüli a nagy, zárt erdőket. Kis erdőfoltokban, parkokban, folyóártereken telepszik meg. Közép-Európa egyik leggyakoribb bagolyfaja. Testhossza 25-37 cm, szárnyfesztávolsága 90-100 cm. Horgas, éles és hegyes csőre kiváló fegyver. A lábával fogva tartott áldozatát ezzel üti agyon. A táplálék megkeresésében hallása és látása segíti. A fiókák három hetesen hagyják el a fészket. bár még nem tudnak repülni, ugrándoznak, majd este hívó hangjukkal jelzik hollétüket. Egy hónapos koruk után tudnak repülni és szüleik egész önállósodásukig etetik őket. Fiókái fészeklakók. Szigorúan védett!!! Eszmei értéke: 50.000.-Ft." (Forrás: Wikipédia)

A fiókák hívó hangját rögzítettem, hallgasd csak: Fiókák szülő hívó hangja

A nézésük azért ilyen merev, mert nem tudják mozgatni a szemgolyójukat, viszont a fejét majdnem 360 fokban tudja forgatni.

Körbenéztem, hogy a közelben merre vannak madármentő állomások, egyesületek úgyhogy ha legközelebb valami hasonló esetünk lesz tudom, hogy merre induljunk a pácienssel, átmenetileg szárnyak helyett négy keréken. A sebességgel természetesen nem lesz gond, abban "túl jó" vagyok.

Szép napot mindenkinek! Javaslom nézzetek körbe a lakhelyeteken és vegyétek észre, hogy egyáltalán nem vagytok egyedül, még ha azt gondoljátok, hogy ez így is van!

:)