2011. április 26., kedd

Madarat tolláról...kutyát macskájáról :)

Becsapós a szlogen, mert Samu kutyánk gyermekkori jópajtársa Figura. A rajcsúr és a balhé, a fotel alatti móka és a felfordulás mindig körülöttük van, ha éppen akcióban vannak!


Ezek után számomra is meglepő volt, azt tapasztalni, hogy mennyire szeret Samu Bercivel együtt pihenni...illetve mekkora igénye van a macskának a kutyával egy párnán osztozni...hihetetlen.
Míg ők pihentek, Figura velünk tévézett, de ő sosem szemből nézi a TV-t, hanem mindig fejjel lefelé. Ez körülbelöl a világnézetével megegyező látásmód, mert ugyanígy állítja a feje tetejére a MI életünket is, ennek középpontjában természetesen Ők állnak illetve az Ő kiszolgálásuk.


No...!
A tévézés közben született egy zseniális kép! Nevezhetnénk akár oktatófilmnek is, melyben a macskák számára bemutatásra kerül, hogy mely portáktól óvakodjanak esti portyázásaik alkalmával! :) Íme:

2011. március 18., péntek

Szókészlet bővítés rokonértelmű szavakkal

Akinek van macskája... akarom mondani, aki úgy dönt, hogy "szolgál" :) egy macskát, az tudja, hogy a bársonytalpú képes a legképtelenebb helyeken és helyzetekben pihenni!

Egy lakberendezős áruházban jártunk és vásároltunk, úgyhogy kaptunk szatyrot is. Teljesen mindegy, hogy az kicsi vagy nagy, a macskák bepróbálkoznak, aztán vagy meg tudnak benne fordulni, vagy bohóckodnak a fejükre ragadt zacskóval. Legalább is a mi
Figura macskánk ilyen!

(szatyor - lehet, hogy csak nekem furcsa ez a szó; próbáltam rá alternatívát keresni és ez még mókásabb dolgokat eredményezett: cekker, stanyecli úgyhogy maradtam inkább a szatyornál :))
Berci az kosaras típus, meg dobozos, bár ... ez Figurára is illik. Szóval ha "Bevállalod?" legyen dobozod, vagy cekkered, vagy valami! :)

Piheni csak lazán!!!

Az utolsó kopár köröket rójjuk mostanában négylábú barátommal a hegyeken-völgyeken! A tavasz illata már a levegőben! Ennek örömére a minap egy hosszabb, a szokásosnál nagyobb lélegzetű, túrát tettünk. Szépen komótosan megkerültük a "hegyet" és a durvább oldalán araszoltunk fel, hát picit pihegtem a tetején, de Samu is. Sajnos a ködös idő miatt a kép nem adja vissza a "magasságot" ... majd legközelebb.

Lefelé a másik oldalon ereszkedtünk le és útközben csipkebogyót ettünk, amit a madarak a bokrokon hagytak. Minden bandukolás alkalmával elsütöm, hogy mikor Samu előrerohan, vagy a csalitosban kever, elbújok előle. Szereti megtalálni a gazdit és piszok büszke magára! :)
Az otthoni alvással végül nem volt gond, Samu a fejét a falnak támasztva úgy bevágta a szunyát, öröm volt nézni! Még az evéshez is fáradt volt.

2011. március 9., szerda

Filmajánló: Marley meg én

Néhány hétvégével ezelőtt találtam rá a filmelőzetesek között a filmre, amit minden kutyatulajdonosnak szívből ajánlok, azért, mert visszaköszönnek a saját négylábújával kapcsolatban megélt mókás helyzetek; a leendő eb-birtokosoknak pedig azért, hogy képbe legyenek, mire számítsanak ha egy négylábú kerül a házhoz és mennyi mindenről lemaradnak abban az esetben ha úgy döntenek, mégsem vállalják az eb-betyárt.A filmajánló a port.hu-ról: "Az ifjú házaspár, John és Jenny Grogan Floridában kezd új életet. Beköltöznek első közös otthonukba, ahol a házasság, a karrier és a családalapítás kihívásai várnak rájuk. John azonban még nem érzi magát felkészültnek az apaságra. Barátja tanácsára örökbe fogadnak egy kölyökkutyát, hogy némi tapasztalatot szerezzenek a gondoskodásról. Marley, a tündéri labrador kölyök azonban hamarosan féktelen kutyussá cseperedik, megbukik a kiképzőiskolában és katasztrófa sújtotta övezetté változtatja otthonukat. Az évek során végigkíséri Groganékat jóban-rosszban."Jótanács: papírzsepi legyen kéznél a végén :) Megéri!!!!

2011. február 2., szerda

Igéző macskatekintetek...

Többnyire mikor hétvégi vásárlást bonyolítunk, a cicák is kapnak meglepetésként egy-egy kartondoboz tetőt, vagy egy komplett dobozt. Ezt nagyon szeretik. Akár mekkora is legyen mindig belegömbölyödnek és rettenetesen élvezik, hogy az éppen akkor az övék. Íme egy kép, ahol a "dobozolás" zajlik és a tekintet is rendben van.Vagy egy másik ... zöld szalagos jelenet. Annak érdekében, hogy előcsalogassam négylábú barátaimból néha-néha az ösztönöket szalagokat kötök ide-oda, vagy kiszuperált nyakláncot akasztok a szék támlájára, hogy a szabadon lógó végek játékra inspirálják a rosszakat. Ez többnyire be szokott jönni és hatalmas játékba torkollik.

2011. február 1., kedd

Lesben állva...

Hétvégén - a konyha ablakából - arra lettem figyelmes, hogy Figura -engedve az ösztön hívó szavának - milyen méltóságteljesen és mozdulatlanul üldögél a kert végében felhalmozott kockakövekből rakott piramis tetején. Lesben állt, csak a szeme mozgott és várt. A tüzelő fa mennyisége megcsappant, így a fentről pásztázó macska-tekintet számára láthatóvá váltak a földközeli egérmozgások.

A vadászatot, vasárnap délután nem koronázta siker, de előbb, vagy utóbb meg lesz az eredménye!

2011. január 26., szerda

Sleepwalkers...azaz alvajárók...ÖTLETBÖRZE

Ha jobban belegondolunk, mi emberek a pihenéshez nem is értünk igazán! Akiktől viszont nagyon sok ötletet és motivációt kaphatunk, azok négylábú kis bundás Barátaink! Néha érdemes meg-megállni, és vetni rájuk néhány pillantást, mert hihetetlen, hogy mennyire sokoldalúak ezen a téren IS.

A teljesen kimerült...

A konszolidált...

A bújós...

A "még ne húzd fel a redőnyt" típusú ...
A "mindenem a tiéd..Édes"...
A "belakmároztam és most nehezen veszem a levegőt" pozíció...ez nálam is elő szokott fordulni ...
Az "elfogyasztott kaja mennyisége és a hajlékonyság egymással nem összefüggő dolgok" pozitúra...
A szóló pihi...
A közös...
A "kövér vagyok-Buddha leszek" ... ez régen volt azóta nem kapattuk el Őt ennyire!

A megadom magam, csak hagyjatok pihenni ...
Ez csupán néhány ötlet Mindenkinek a 7 végére! Már nagyon várom! :) Az idő sem sarkall semmi másra csak a PIHENÉSRE! :)))

2011. január 18., kedd

Csöppnyi tavasz

Az időjárás Nagymestere vasárnap meglegyintette tavaszi kendőjét az orrunk előtt, hogy egyre jobban sóvárogjunk utána. Ez alól mi sem voltunk kivételek.
Tuti ... tavaszi ... turnét ... tapostunk ... :) a hegyoldalba! Samu, mint elmaradhatatlan társ természetesen velünk tartott, illetve ... Ő volt a motiváció!

Amikor a túranadrágot öltjük magunkra, vagy kötjük a bakancs fűzőjét már sejti, hogy kezdődik a kaland, kutyanyelven magyaráz: hatalmas farokcsóválásba kezd, nyüsszög és kezd egyre jobban felpörögni. Ha a kutyapórázt a fogasról leakasztom már teljes az exsztázis, egyértelmű számára, hogy ...
"Indulááás!!!...Megyünk!.."
(idézet a Kelly hősei című klasszikusá vált filmből, mikor Csodabogár - Donald Sutherland - a Sherman tankból navigálja a brigádot)
A hónak a határban nyoma sem maradt, a fű az erdő alján egyre jobban zöldellik, és ami elmaradhatatlanul a tavaszt idézi, a nyakig érő sár! Séta közben kiokoskodtuk, hogy a vizslának lehet azért van ilyen füle, hogy ha túlságosan felgyorsulna ... csak meglebegteti és ez segíti őt a megálláshoz elengedhetetlen lelassulásban.
:)
Útközben néhány csipkebogyó bokornál meg-megálltunk és némi C-vitamint vettünk magunkhoz, eredeti csomagolásban. Nyami...nyami! Kóstoljátok meg a dércsípte csipkebogyóból kinyomni a gyümölcshúst! Nagyon finom!

2011. január 10., hétfő

Téli berek

Biztos néhányan emlékeztek még Fekete István regényére, gyakorlatilag a tüskevár folytatása, mikor a téli szünetben a két kalandor: Tutajos és Bütyök visszatér a berekbe és nem maradhat el a négylábú betyár sem: Bikfic. Valahányszor kint a hóban kavirnyázunk Samuval eszembe szokott jutni! Az nagy kár, hogy felénk már nem érintetlen a természet... sőt, a derék-magasságban kivágott fák csonkjai egyértelműen bizonyítják, hogy sokan nem a természet szeretete miatt járják a határt! :(((

Ez a második év, hogy Samuval rendszeresen rójjuk a kilométereket a környéken és az első fotókhoz képest döbbenetes a különbség! Az akkor sűrű, áthatolhatatlan bozót és akácos, most úgy tűnik nem csak gyalogosan, de tehergépjárművel is járhatóvá vált!

Samut a rohanásban ez természetesen nem akadályozta meg és a többszörösét lekutyagolta annak, a távnak, mint amit mi a bakancsunkba diktáltunk!
Most vasárnap, köszönhetően a hirtelen olvadásnak, Samu úgy összedagonyázta magát, hogy megejtettük a 2011. év szezon-nyitó kutyafürdetését. A négylábú sárgombolyagból csak a pislogó szempár utalt arra, hogy valahol a feketeség mögött ott a kutyánk. A "jómadarat" beállítom a kádba, lecsatolom a nyakörvet és jön a langyos zuhany. Talán nem kimondottan szereti, de tudja, hogy a szocializált családi légkör miatt, ezt elviselni kénytelen! Gondolom minden kutyánál más és más a fürdetés utáni "kirázom a bundámat" funkció. Nálunk ez a reflex a csap elzárását követő 3 másodpercen belül jelentkezik, úgyhogy éppen csak annyi időm van, hogy elzárom a csapot, eldobom a zuhanyfejet és gyors behúzom a függönyt. Ez utóbbi megóv attól, hogy az egész fürdőszobát takarítani kelljen a kutyamosdatást követően. :) Jó móka, még a kívülállóknak is! :)
Az eredmény egy tiszta, négylábú, pislogó, nedves és vörös gombolyag! :)
Figura, szemmel láthatóan attól tartott, hogy Ő lesz a fürdetésben a következő, úgyhogy jól elbújt a paplan alá. Persze nem észrevétlen és nem pehelysúlyú, így kiszúrtuk hamar! Fürdetés persze nem volt!

B.U.É.K.

Minden négylábú barátomnak, kétlábú gazdájának és lelkes olvasóiknak ezúton kívánok sikerekben gazdag, békés boldog újesztendőt! Erőt, egészséget és kitartást!
Berci a szerpentin-huszár :)