Téli berek

Biztos néhányan emlékeztek még Fekete István regényére, gyakorlatilag a tüskevár folytatása, mikor a téli szünetben a két kalandor: Tutajos és Bütyök visszatér a berekbe és nem maradhat el a négylábú betyár sem: Bikfic. Valahányszor kint a hóban kavirnyázunk Samuval eszembe szokott jutni! Az nagy kár, hogy felénk már nem érintetlen a természet... sőt, a derék-magasságban kivágott fák csonkjai egyértelműen bizonyítják, hogy sokan nem a természet szeretete miatt járják a határt! :(((

Ez a második év, hogy Samuval rendszeresen rójjuk a kilométereket a környéken és az első fotókhoz képest döbbenetes a különbség! Az akkor sűrű, áthatolhatatlan bozót és akácos, most úgy tűnik nem csak gyalogosan, de tehergépjárművel is járhatóvá vált!

Samut a rohanásban ez természetesen nem akadályozta meg és a többszörösét lekutyagolta annak, a távnak, mint amit mi a bakancsunkba diktáltunk!

Most vasárnap, köszönhetően a hirtelen olvadásnak, Samu úgy összedagonyázta magát, hogy megejtettük a 2011. év szezon-nyitó kutyafürdetését. A négylábú sárgombolyagból csak a pislogó szempár utalt arra, hogy valahol a feketeség mögött ott a kutyánk. A "jómadarat" beállítom a kádba, lecsatolom a nyakörvet és jön a langyos zuhany. Talán nem kimondottan szereti, de tudja, hogy a szocializált családi légkör miatt, ezt elviselni kénytelen! Gondolom minden kutyánál más és más a fürdetés utáni "kirázom a bundámat" funkció. Nálunk ez a reflex a csap elzárását követő 3 másodpercen belül jelentkezik, úgyhogy éppen csak annyi időm van, hogy elzárom a csapot, eldobom a zuhanyfejet és gyors behúzom a függönyt. Ez utóbbi megóv attól, hogy az egész fürdőszobát takarítani kelljen a kutyamosdatást követően. :) Jó móka, még a kívülállóknak is! :)
Az eredmény egy tiszta, négylábú, pislogó, nedves és vörös gombolyag! :)

Figura, szemmel láthatóan attól tartott, hogy Ő lesz a fürdetésben a következő, úgyhogy jól elbújt a paplan alá. Persze nem észrevétlen és nem pehelysúlyú, így kiszúrtuk hamar! Fürdetés persze nem volt!