Szóval a millió képhez, millió történetem lenne, azaz lesz majd apránként! Ezek közül az alábbinak Samu és a Ház Ura a főszereplője.
Nem is gondolnánk, hogy egy másfél éves vizsla-betyárnál újabb és újabb kutya-funkciók jelenhetnek meg, az idő múlásával!A táv és az útvonal a megszokott volt. Az idő kiváló! Főhőseink, a menetidő felénél rövid pihenőt tartottak. A kiserdő szélén, egy magányos fűzfa álldogált, amire "Uram-Parancsolóm" felkapaszkodott és hosszú perceken át kémlelte a messzeséget! Samu megelégelte odalenn a várakozást és látva, hogy a gazdinak ez megy, neki miért ne menne, fára mászott, ugyancsak leült és kémlelt Ő is!
Kár, hogy nem egy égig érő paszuly volt, mert akkor megmászhatták volna és egy csomó kinccsel térhettek volna haza ... bár ha jobban meggondolom ... inkább mégsem ... mert ha hoztak volna egy megmentett királylányt is ... az gáz ... két "dudás" egy csárdában ... inkább nem kell a kincs ! :)
Itt a vége, fuss el véle, kincs s királylány nélkül tért vissza a Ház népe ....! :)
