Tuti ... tavaszi ... turnét ... tapostunk ... :) a hegyoldalba! Samu, mint elmaradhatatlan társ természetesen velünk tartott, illetve ... Ő volt a motiváció!
Amikor a túranadrágot öltjük magunkra, vagy kötjük a bakancs fűzőjét már sejti, hogy kezdődik a kaland, kutyanyelven magyaráz: hatalmas farokcsóválásba kezd, nyüsszög és kezd egyre jobban felpörögni. Ha a kutyapórázt a fogasról leakasztom már teljes az exsztázis, egyértelmű számára, hogy ...
"Indulááás!!!...Megyünk!.."
(idézet a Kelly hősei című klasszikusá vált filmből, mikor Csodabogár - Donald Sutherland - a Sherman tankból navigálja a brigádot)
A hónak a határban nyoma sem maradt, a fű az erdő alján egyre jobban zöldellik, és ami elmaradhatatlanul a tavaszt idézi, a nyakig érő sár!
Séta közben kiokoskodtuk, hogy a vizslának lehet azért van ilyen füle, hogy ha túlságosan felgyorsulna ... csak meglebegteti és ez segíti őt a megálláshoz elengedhetetlen lelassulásban.:)
Útközben néhány csipkebogyó bokornál meg-megálltunk és némi C-vitamint vettünk magunkhoz, eredeti csomagolásban. Nyami...nyami! Kóstoljátok meg a dércsípte csipkebogyóból kinyomni a gyümölcshúst! Nagyon finom!
