
Beköszöntött az igazi tél. Az elmúlt hétvégén a téli tüzelő bekészítése, és a fahasogatás miatt a sétánk elmaradt Samuval, de most vasárnap bepótoltuk. Reggelre tetemes mennyiségű hó hullott ismét, úgyhogy kint a mezőn lábszárközépig gázoltam a hóban. A szél pedig olyan eszeveszetten fújt, hogy úgy éreztem magam, mint a Delta főcímében az Antarktiszi kutatók.
(Ha valaki nem emlékezne rá itt a hivatkozás:
http://www.youtube.com/watch?v=jtlNdIA5SZA )
Samu piszkosul élvezte a dolgot. Fúrta bele magát a hóba, próbálta kiszagolni a korábbi nyomait.

A turné felénél a széltől igyekeztem behúzódni a kökényes alá, bízva abban, ott nem ér olyan erősen.
Egyszer csak arra lettem figyelmes, hogy 4 őz húz el vonalban mellettünk néhány méterre. Eb barátomnak sem kellett több, csak úgy porolt utánuk, nehezen..., de visszaparancsoltam, mikor már csak egy pöttyöt láttam belőlük a hótáblán.

Más extra dolog nem történt. A látványban természetesen annyi változás állt be, hogy sok helyen hiányoznak azok a fák, amiket korábban megszoktunk.
Visszafelé kemény gombostűszúrásos havas szelet kaptunk az orcánkba. Nem szégyellem bevallani, otthon jólesett a kályha melege és a sörpuncs... :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése