Második életünk első napja a mai...

Hétfő van! A tegnapi nap megtörtént az újjászületésünk!
Az időjárás meglehetősen monszunosra sikeredett: kiderült az ég-pirított a nap-hirtelen beborult-majd szakadt ezerrel. Ez négyszer egymás után ismétlődött az égi színpadon!
Kis családunk 3 tagja sétálni indult, a szokásos útvonalon, napnyugta előtt egy vagy két órával, már nem is tudom! Kicsit megnyújtottuk a távot, illetve, megnyújtottuk volna... a szokásos fordulónál tovább sétáltunk és patak feletti hídon átíveltük magunkat a másik oldalra. Néhány 100 méter után kutyaugatásra lettünk figyelmesek a birkás tanya felől. Ez nem lett volna gond, csak két kaukázusi és egy valamilyen típusú "harmadik" iramodott felénk. Nem volt kecmec...megfordultunk és futottunk, mint a nyulak ...
Igaz a mondás: magas ember nagyot lép ... én a 158 (ébredés után 160) centimmel zártam a sort, Samu közöttünk taposta a füvet és nem hiszem, hogy tudta volna, mi is ez az egész!
Futás közben azon agyaltam, hogy ha utolérnek, mit csinálnék...és mikor bejelentettem, hogy nem bírom tovább, megállok... az Emberem finoman értésemre adta, hogy a kaukázusik még nem adták fel, úgyhogy pucoljunk... Így jobbnak láttam, ha kapkodom tovább a lábam...
Aztán egyszercsak lelassultunk és már nem hallottam az ugatást sem...a patakpart a szitok áradatomtól volt hangos...a tehetetlen dühöt és a feszültséget adtam ki magamból, a történtek miatt.
Otthon ittam egy sört, és azon gondolkodtam, hogy milliószor hallani a híradásokból, hogy valakit széttépett, megtámadott egy kutya vagy kutyafalka, de el sem tudtam képzelni, hogy ez velünk is megtörténhet...és ha a történtekre gondolok nagyon rossz érzés kerít hatalmába...eleve vesztes volt a meccs...
A szomorú az, hogy nem voltak a kutyák megkötve, vagy elkerítve és a puszta döntésükön múlt, hogy megálltak és így ép bőrrel megúsztuk a kalandot. Egy-két dolgot átértékeltem!

Életjel ....

Egy röpke hónapot írás nélkül kihagytam...szégyellem is magam...de tavasz lévén valamennyi kerti növényemet hadrendbe kellett állítanom (ebben Samu sosincs a segítségemre, mindig tör egy pici borsot az orrom alá). Kint kevertem a kertben, amikor csak időm engedte! Ráadásul a 3-4 napos eső, számunkra a legjobbkor érkezett! Lesz majd romantikus, falusi idill. :) A "r-Ossián" brigád (így hívja a Ház Ura a három fős zenekart) valamennyi tagja túl van a tavaszi fáradságon, élénkebbek, mint valaha (Figura különösen az étkezések előtt-még dumázni is szokott)! Ledobtak magukról egy kis felesleget, de a két szőrgombóc közül ez Figurán látszik jobban! Az első napsütés kicsalogatta a kertészkedő szomszédokat is, úgyhogy a cicák részéről megindult a "bandázás"! Lelátogatnak körbe mindenkit - mikor valaki megérkezik bármelyik szomszédba, átpattannak a kerítésen, hogy üdvözöljék! Bercus óvatos duhaj, de Figura kimondottan társasági lény: igényli azt, hogy ha pl.: a szomszéd házaspár kiül a hintaágyra, akkor Ő is ott legyen - hintázzon velük - és persze valaki Őt simogassa! Céltudatos cica!

Bevezettem az utóbbi pár hétben, hogy kaja után kapnak egy kis tejet - gyomorkitöltés gyanánt! Szeretik, különösen Berci!
Samut kiköltöztettem a teraszra, de estére mndig bekönyörgi magát, nem vagyok kemény, az a baj! Mikor a teraszra oda-odasüt a nap csak heverészik és a fene tudja honnan de mindig elővarázsol egy-egy csontot...nem akármilyet ám, olyan csülökcsont félét!
Még nem estünk túl a veszettség elleni emlékeztető oltáson, hamarosan időt kell rá szakítani, Samunál és a cicóknál is! Azt hiszem felkeresek egy finanszírozási intézményt! :) Addig is mindenkinek kellemes 7végi bóklászást!

Kellemes Húsvéti Ünnepeket Kívánunk!

Valamennyi négylábú kis barátom nevében, kellemes húsvétot kívánunk mindenkinek! Finom étkeket és kiváló időt a hétvégére ... a locsolóknak, a locsolókra várakozóknak, a természetben barangolóknak, a kertészkedőknek...!

Éljen a hosszú 7vége! :)))))))

Tappancsos üdvözlettel:

Tücsök és a többiek

Reggeli ébresztgetés...Figurázás

Sokszor megfogadom, hogy macskacimboráimat éjszakára kizárom a házból, vagy csak becsukom az előszoba ajtaját, hogy véletlenül se a kutya nyalogatására, vagy a cicák, főként Figura, ébresztgetésére kelljen ébrednem. De vajból van a szívem, úgyhogy ebből következően majdnam minden reggel az alábbi jelenet ismétlődik:


Mikor megkaptam ezt a kis bejátszást, Figura jutott rögtön eszembe. Simon tényleg kiragadja a cica jellemző karakterét és ez a mi macsekunk esetében pontosan passzol! Jó szórakozást! Ma amúgy is Bolondok Napja van! :)

Nem cicázunk...egy kis macskafizika

Lakhelyváltoztató kedves Barátom, a minap küldött egy linket, ahol a bársonytalpúakkal kapcsolatos fizikai érdekességeket összegezték.

Nem plagizálok, a forrás: http://divany.hu/Kedvencek/macskafizika.

Szóval a teljesség igénye nélkül innen néhány gyöngyszem, természetesen a mi 4lábú barátaink képeivel fűszerezve.

"A macskatulajdonosok pontosan tudják, hogy ezek az állatok a saját világukban élnek, és ennek a világnak megvannak a külön fizikai törvényei.

A Macska Mágnesesség
A ruhák színük sötétségével egyenes arányban vonzzák a macskaszőrt. A fekete szőrt értelemszerűen a világos színű ruhák vonzzák ugyanilyen arányban.

A Macska - Tehetetlenségi törvény
Egy nyugvó állapotban lévő macska egészen addig nyugalomban marad, amíg egy külső fizikai erő ki nem mozdítja - mint például egy kinyíló konzerv vagy egy futkosó egér hangja.

A Macska - Termodinamika törvénye
A hő általában a melegebb test irányából áramlik a hidegebb felé, kivéve a macskák esetében, hiszen minden hő kivétel nélkül az ő testükbe áramlik.
A Macska - Dobozkitöltési törvény
Egy adott szobában található bármely doboznak vagy zacskónak a lehető legkisebb időegység alatt egy macskát kell tartalmaznia.

A Macska - Megnyúlási törvény
A nyújtózkodó macska mérete egyenesen aránylik az alvással töltött idővel. A Macska - Megnyúlási törvény II.
A macska pont akkora távolságra képes kinyújtani a testét, amely távolságban érdekes/ ehető tárgy található.

A Macska - Alvási törvény
Egy macskának minden lehetséges esetben emberi testhez simulva kell aludnia, amely esetben az embernek okozott kényelmetlenség egyenesen arányos a macska komfortérzetével.

A Macska - Hűtőnézés törvénye
Ha egy macska elég hosszan nézi a hűtőszekrény ajtaját, akkor valaki odamegy és kivesz valami ehetőt. A Macska - Térfoglalás törvénye
A legkényelmesebb pontot bármilyen adott szobában a macska foglalja el. A Macska - Szőnyeg összeférhetetlenségi törvény
Egy szőnyeg nyugalmi állapota nem haladhatja meg az egy percet.

Reggeli bóklászó...

Valami motoszkált a levegőben, mert szombaton mindenkit kivetett az ágy kora reggel! Nagyon kikelet "szagú" volt az ébredés. Gyors reggeli, ... aztán irány a határ! A terep a talpunk alatt még fagyos volt, és néhány helyen dér-paplan borította a réteket.

Érdekes érzés volt elsőként bebarangolni a vidéket! Reggeli madárcsivitelés, fakó napsugarak ... nem csak én voltam álmos és kókatag, hanem a természet is. Samuról persze ez nem volt elmondható. Úgy fújtatott, és vágtázott, mint egy telivér ...A tavaszra való tekintettel eszembe jutott egy tengerentúli filmvígjáték, az Idétlen időkig c. (Groundhog Day azaz Mormota nap). A filmben a kisváros lakói nagy érdeklődéssel várták, hogy a város mormotája, tél vége lévén, előjön-e az odújából. A helyi néphit szerint ugyanis, ha a mormota meglátja az árnyékát, akkor marad továbbra is a rossz idő. No ennek hatására született ez a kép ...
Samu és Tücsök "mormota" meglátták saját árnyékukat és hát a rossz idő 3-4 nappal később be is következett. Március 10-én elkezdett újra hullani a hó. Néhány nappal később, a vártnál korábban érkeztem haza és kipróbáltam az eben az "alkonyati séta"-funkciót. Hét közepén latabár kis barátom nem is számított erre, úgy kicsattant, hogy vágtázásban tört ki, és ez, addig nem is lankadt, míg haza nem értünk. Addigra persze ránkszakadt az este, mi voltunk az utolsó réti mohikánok! :)

Délutáni expedíció

Szokásos turnéra indultunk vasárnap Samuval. Nagy örömünkre a Ház Ura is velünk tartott! :) Szikrázó napsütés és vakító hó jellemezte a terepet, megkezdődött az olvadás. Samu ezt különösen értékelte, mert a hótakaró alól előtűntek markánsabban a különféle szagok. Megállás nélkül vágtázott, mint aki nem tud betelni a mező felett lebegő illatokkal. Mókásan festett.

Az Emberrel kedélyesen poroszkáltunk mögötte, szívtuk magunkba a D-vitamint. Vadakkal nem találkoztunk, bizonyára vasárnapi sziesztájukat tartották.

A patak vízszintje sokat emelkedett köszönhetően az olvadásnak. A szomorú az volt, hogy bár az őszi vetés már zöldellő hajtásokban megmutatkozott, a táblák nagyrésze, belvízben úszott. Ez okozta a túránk végének expedíciós jellegét is, ugyanis ahol kiértünk volna a köves úthoz, előtte egy bemélyedésen kellett volna átvágnunk, ami a térdig érő víz miatt gyakorlatilag lehetetlenné vált. Az Emberrel inkább bakancsos túrázók vagyunk, sem mint gumicsizmások, így megszületett a döntés ... visszafordulunk! Samu nagy örömére! Én egyszerűbb utat választottam. A szántást átvágó, vízzel teli árok mellett törtem magamnak, viszonylag szárazon utat a nádasban ... Emberem egy kevésbé dagonyás részen a szántáson vágott át. A kettőnk közötti 500-1000 méteren, Samu megállás nélkül loholt oda-vissza, úgy összekoszolta magát, hogy csak a szeme fehérített a sáros feketeségben... mint a rajzfilmekben. :)

Mire én átküzdöttem magam a nádason, kisvártatva Emberünk is megérkezett ... szaporán szedte a levegőt és ruházatán mutatkozott, hogy a kevésbé dagonyás részen is térdig ért a sár!

Mosolyogtunk egymáson egy sort, aztán nyakig koszosan hazasétáltunk.

Az expedició első része ezzel befejeződött. A második részt Samu fürdetése jelentette. Őszintén, nem gondoltam, hogy februárban kerítünk sort a kutya fürdetésére.

Jól bedurrantottunk a kiskályhába és Samut a kádban lecsapattuk. No, állt az iszap a kád alján vastagon!!! Mikor elzártam a csapot, tartva attól, hogy most bizony kirázza latabár barátom a bundáját, gyors behúztam a zuhanyfüggönyt ... jól tettem, mert különben telibe terített volna a Drága! :)

A kályha mellett végül mindannyian megszárítkoztunk ...

Itt a vége, fuss el véle! :)