2010. március 10., szerda

Reggeli bóklászó...

Valami motoszkált a levegőben, mert szombaton mindenkit kivetett az ágy kora reggel! Nagyon kikelet "szagú" volt az ébredés. Gyors reggeli, ... aztán irány a határ! A terep a talpunk alatt még fagyos volt, és néhány helyen dér-paplan borította a réteket.
Érdekes érzés volt elsőként bebarangolni a vidéket! Reggeli madárcsivitelés, fakó napsugarak ... nem csak én voltam álmos és kókatag, hanem a természet is. Samuról persze ez nem volt elmondható. Úgy fújtatott, és vágtázott, mint egy telivér ...A tavaszra való tekintettel eszembe jutott egy tengerentúli filmvígjáték, az Idétlen időkig c. (Groundhog Day azaz Mormota nap). A filmben a kisváros lakói nagy érdeklődéssel várták, hogy a város mormotája, tél vége lévén, előjön-e az odújából. A helyi néphit szerint ugyanis, ha a mormota meglátja az árnyékát, akkor marad továbbra is a rossz idő. No ennek hatására született ez a kép ...
Samu és Tücsök "mormota" meglátták saját árnyékukat és hát a rossz idő 3-4 nappal később be is következett. Március 10-én elkezdett újra hullani a hó. Néhány nappal később, a vártnál korábban érkeztem haza és kipróbáltam az eben az "alkonyati séta"-funkciót. Hét közepén latabár kis barátom nem is számított erre, úgy kicsattant, hogy vágtázásban tört ki, és ez, addig nem is lankadt, míg haza nem értünk. Addigra persze ránkszakadt az este, mi voltunk az utolsó réti mohikánok! :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése